Magyarországi lakosok számára

Kutatás: a magyarok a zöldteát is használják a stressz megelőzésére

Egy hazai felmérés eredményei szerint honfitársaink mostanában magasabb stressz-szintet érzékelnek, mint a koronavírus-járvány előtt. A megelőzés és a védekezés érdekében sokan nyúlnak szelíd módszerekhez, közöttük a zöldtea-fogyasztás is szerephez jut.

A magánélet, a bizonytalan jövő és a koronavírus-járvány kihívásai számítanak jelenleg a fő stresszforrásnak a magyarok között egy friss kutatás adatai szerint. A nők közül a járvány és a bizonytalanság miatt stresszelnek a legtöbben; körükben a saját maguk és a családtagok egészségi állapota is a vezető stressz-okok közé tartozik. Honfitársaink majd’ egynegyede (23%) nyilatkozott úgy, hogy sokat szorong, és közel négytizede (37%) válaszolta azt, hogy tudatosan próbál a stressz ellen védekezni. A nők körében az átlagosnál valamivel magasabb (38%) ez az arány. Szignifikánsan nagyobb a nők között – a férfiakhoz képest - azok aránya, akik sokat szoronganak (20 vs. 26%), illetve sokszor érzik feszültnek magukat (23 vs. 27%)

A kutatási adatokból kirajzolódó kép szerint a hazai társadalom jelentős hányada a stresszt a mindennapi élet olyan kikerülhetetlen velejárójának tartja, amely megfelelő eszközökkel kézben tartható, korlátok közé szorítható. Az összes korosztály átlagában 34%-nyian mondták azt, hogy képesek kézben tartani a dolgaikat. A 39 év alatti felnőttek között a legnagyobb azok aránya (34%), akik szerint lehet tenni a stressz ellen. Ugyanezen korosztály tagjai között érzi a legtöbb – minden ötödik ember – úgy, hogy jelenleg, vagyis a járvány időszakában magasabb a stressz-szint, mint a Covid előtt volt.

A stressz-csökkentés konkrét módszerei közül a megfelelő alvást (23%), a természetjárást (20%) és a kiegyensúlyozott étkezést (19%) említették a legtöbben, de szerepel a visszatérő válaszok között a teázás (9%), illetve a természetes (például gyógynövény-) alapú készítmények használata (7%) is. A nők válaszaiban a teázás valamivel gyakrabban fordul elő (9 vs. 8%), ami pedig a gyógynövény tartalmú készítményeket illeti, a nők közel kétszer akkora arányban fordulnak ezekhez (9 vs. 5%), mint a férfiak. Minél fiatalabb, minél nagyobb településen él, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy a teázás is szerepel a stressz-csökkentő módszerek között; és minél idősebb, annál nagyobb az esélye, hogy természetes összetevőjű készítményt használ a probléma megoldására.

A zöldtea pozitív élettani tulajdonságairól széleskörűen tájékozott a magyar lakosság, különösen a nők. 59% tudja, hogy a zöldtea egészséges, 58% tisztában van vele, hogy javítja az anyagcserét (a nők körében mindkét érték néhány százalékponttal magasabb), 15-15% hallott a hangulatjavító, illetve a stresszoldó hatásáról. 28% fogyasztó hatást tulajdonít neki. Érdekesség, hogy – inkább a férfiak között – a szexuális vágyat fokozó hatását is többen említették. A válaszokból kitűnik, hogy a zöldteát többen kedvelik, mint a hagyományos (fekete) teát. Előbbit a magyarok 28 (ezen belül a nők 30) %-a fogyasztja rendszeresen. Aki a zöldteát választja, azért dönt mellette, mert egészségesebb (58%), természetes (57%), és jobb az íze (36%), de az erősebb hatás is sokaknál döntési szempont.

A hétköznapi tapasztalatok egy részének tudományos alátámasztása is van. A zöld, illetve a „hagyományos” fekete tea ugyanannak a növényfajnak a leveléből készül; a zöldteát a feldolgozás során pörkölik, míg a fekete teát fermentálják (erjesztik). Ebből adódnak a beltartalmi különbségek: a zöldteában többféle flavonoid van, ami befolyásolja a teában lévő koffein felszívódását. A flavonoidok jól ismert antioxidánsok, számos kedvező élettani hatással – pl. érvédő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő – bírnak. A zöldtea egyik legismertebb hatóanyagáról, a L-teaninról azt feltételezik, hogy befolyásolja az agyban a gamma-amino-vajsavnak, egy fontos agyi ingerületátvivő anyagnak a szintjét, ami a kérgi neuronok gátlása révén fejti ki stresszoldó hatását.

Forrás: PULZUS Piackutató APP, 2021. május. 18 év feletti magyar lakosság körében végzett online kutatás 1028 fő bevonásával.